Ászári borvidék

Neszmélyi borvidék

Aszar-Neszmely borvidek terkep

A borvidék története

A Dunántúl északi részén fekvő, a Gerecse, a Duna és a Vértes által határolt, az észak-dunántúli szőlőtermő tájba tartozó Neszmélyi borvidék története közel kétezer éves. Már a rómaiak is foglalkoztak szőlővel ezen a vidéken, a középkor pedig a borkészítés aranykorát hozta el e tájra. Királyaink közül többen is, így Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás és I. Ulászló szívesen fogyasztották a neszmélyi bort, amely élénk savtartalmának köszönhetően könnyen szállítható is volt, így Európa számos államába eljutott. A török hódoltság alatt azonban a terület jelentős része elnéptelenedett, így a XVIII. századig kellett várni, hogy a szőlőtermesztés és borkészítés újra felvirágozzon Neszmélyen, többek között Mária Terézia támogató törvényeinek köszönhetően. A XIX. század második felében a csákvári Esterházy család mintaszőlészetet és pincészetet alapított Ászáron, amely mind a település, mind a borvidék jelentős fejlődését hozta magával, egyszersmind külföldön is ismerősen csengővé tette Ászár és Neszmély nevét. 

A század végén a vidéket elérő filoxéra járvány az ültetvények nagy részét megsemmisítette, az újratelepítés pedig jelentősen megváltoztatta a fajtaszerkezetet. A II. világháború után elhatalmasodó, kizárólag mennyiségi szemlélet odáig rontotta a helyzetet, hogy a régió elvesztette borvidéki rangját, amelyet aztán 1977-ben kapott vissza, Ászár-Neszmély néven. A borvidék hivatalos megnevezése 2010-től Neszmélyi borvidék, melynek három körzete a Neszmélyi, a Tatai és az Ászári.

A török hódoltság után, a XVIII. század végére Ászár és környéke ismét jelentős szőlőtermelő vidékké vált. Az itt készült borok magas savtartalma lehetővé tette a hosszabb szállítást is, így jelentős mennyiségben vitték külföldre is. A nemzetközi ismeretséget tovább javította, hogy itt alakult ki a XIX. század második felében az Eszterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete. A XIX. század végén az országszerte pusztító filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott a szőlőben, egyben a fajtaszerkezet megváltozását is előidézve. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy a terület 1959-ben elvesztette borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben visszaszerzett. 2009-ben az Ászári-Neszmélyi borvidéket átkeresztelték Neszmélyi borvidékre.

Az utóbbi évtizedekben a szőlőtermesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a borvidék rangjának növekedését eredményezte. Napjainkban három jól elkülöníthető körzetben folyik a termelés, az Ászári, a Neszmélyi és a Tatai körzetben.

Ászár-Neszmélyi borvidék adatai

A borvidék összes területe 1432 ha, nagyobb része I. osztályú dűlő.

A borvidékbe tartozó települések száma: 23

KÖrzetek

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak Ászári, Neszmélyi, Tatai körzetek.

Ászári körzet:
Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér,  Nagyigmánd , Vérteskethely, Bakonyszombathely

Neszmélyi körzet:
Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tát, Vértesszőlős

Tatai körzet:
Tata

A borvidék klímája és talaja

A terület dombvidéki jellege, a Kisalföld felől érkező meleg áramlatok és a Duna hatása mellett mérsékelten nedves-hűvös éghajlata, a kiegyenlített csapadékeloszlás és az országos átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses jellege kedvez az illatokban és zamatanyagban gazdag borok készítésének. A főként márgán és löszön kialakult barna erdőtalaj pedig remek alapot nyújt a kiváló minőségű szőlő termesztéséhez.

jellegzetes Fajtái

A Neszmélyi borvidéken 90%-ban fehérborszőlő terem. A legnagyobb területen termesztett fajták közé tartozik a Chardonnay, az Olaszrizling, az Ezerjó, a Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), a Zöld Veltelini, az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, a Tramini és Ottonel Muskotály, de manapság egyre népszerűbb a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling és a Leányka.

Hagyományosan nagy területen termesztették itt a Budai Fehéret, a Sárfehéret, a Mézes Fehéret, a Budai Zöldet, a Zöldszilvánit és a Juhfarkot is, de mára csak nyomaik maradtak.

A kékszőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, de ezek, annak ellenére, hogy az utóbbi években újra éledezni kezd a vörösborkészítés a borvidéken, elsősorban rozék alapanyagául szolgálnak.

Az Ászár-Neszmélyi borvidéken szinte kizárólag fehérborszőlő-fajtákat termesztenek, termesztettek. A legnagyobb területen termesztett fő fehér szőlő fajták közé tartozik: a Chardonnay, az Olaszrizling, az Ezerjó, a Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), a Zöld Veltelini, az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, a Tramini és Ottonel Muskotály, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling és a Leányka.

A borvidék borstílusa

A Neszmélyi borvidék talaj- és klimatikus adottságai a könnyű, savgazdag, üde fehérborok készítésének kedveznek. A borok általában reduktív iskolázásúak, szárazak, élénk savtartalmúak, intenzív gyümölcsillatúak. Általános az acéltartályban történő hűtött erjesztés és a szintén tartályos, rövid ideig tartó érlelés. A finom savak és a kedves gyümölcsösség a kezdő borkóstolók számára is könnyen érthető, kellemes borokat eredményez. Ennek is köszönhetően az utóbbi években Neszmély visszakerült Magyarország boros térképére, egyre többen keresik borait és látogatják pincészeteit. Stílusa jól és sokoldalúan felhasználhatóvá teszi az innen származó borokat a gasztronómiában is.

Ászári borok